. Ma Ákos, Bátor napja van.

Veszprém szakrális bemutatása

 

Veszprém megyei jogú város, mely a dunántúli dombok lankás, néhol meredek lejtőire és emelkedőire épült, közelében és rajta keresztül hömpölyög a Séd patak. Északról a Bakony emelkedik felé, délről a Balaton-felvidék köszönti, keletről Mezőföld sík területe – Középfölde, Hobbitfalva, és Sauron bal lába - mosolyognak vissza rá. Megyei jogú város, Egyetemi város, a „Királynék városa”.  Lakossága 2011-ben több, mint 64.000 fő.

 

I. István itt győzte le Koppány seregeit – nem egyedül -, első püspöki székhely – nem székely -, 1993-tól püspöki székhely – mondom hogy nem székely. Veszprém vármegye az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. I. István feleségének, Gizellának egyik kedvenc tartózkodási helye volt, évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a királynékat, az összefüggést minden szerdán keresi a helyi „Régészek és földtúrók” klubja.

 

Tatárjáráskor a város ellenállt a támadásoknak, bár többször – 1276, 1380 – megrongálódott, de a folyamatosan kijavították és fejlesztették – a vár bevédésében nagy segítség lehetett, hogy három oldalról méretes szakadék övezi, pontosabban a vár emelkedett ki a talajzatból elég rendesen, így csak a várkapu volt az az irány, amit normálisan meg lehet közelíteni.

Az első magyarországi vasútvonalak bőszen elkerülték a várost, ám 1872-ben elkészült a Székesfehérvár-Veszprém-Szombathely vonal, amit hála a püspöknek és hajdani városvezetésnek ügyesen kitettek Jutasra – ahova még a madarak is csak háromnapi hidegélelemmel mernek kirepülni -, ezzel határozottan elkerülve a városközpontot, aminek hatására a város korábbi kereskedelmi szerepe hanyatlásnak indult.

 

A város 1930-as években talált csak újra magára, ekkor a városba számos hadiipar települt, 30’ban megkapta a megyei városi címet. A második világháborúban többször is bombázták a várost, majd az 50’-es években újra elindult az iparosítás, kutatóintézetek és az egyetem telepítése. Ebben az időszakban – negyven év alatt – a város lakossága három és félszeresére nőtt, ám ez a tendencia a rendszerváltozás után megállt. 90’-ben „megyei jogú várossá” vált.

 

Szubjektíva:

 

Veszprémet sok dolog miatt lehet szeretni, de azért utálni is. Számomra Magyarország „San Francisco”-ja, én már megszavaztam neki a „Vádlik városa” címet, fél óra gyalog, és már a kézenjárás is opcionális megoldásnak tűnik. Tény, hogy földrajzilag ez a néhány négyzetkilométer, aminek kis részét fedi le Veszprém, az dombos, de a városnak sikerült megtalálni azt a területet, ahova még lehet építkezni, de már kiköpik a tüdejüket a cekkeres nagymamák.

 

De a város szép, ezzel nem érdemes vitatkozni. Bennszülötteknek egy idő után unalmassá válhat, ugyanis szórakozási lehetőségek között a – netessékfélreérteni – sziklamászás és az ivás a legkézenfekvőbb, nem véletlen hogy az Utcazene Fesztiválnak is Veszprém lett kijelölve. De van neki vára is – megszemélyesítés!, „egyetlen szerelmem, te ormokkal ékesített városom” –, nem is kicsi, van itt szép szobor István királyunkról és drága feleségéről, meg akkora panoráma, hogy az Alföldig el lehet látni, pedig nem is arra van.

 

Boltok, pláza, körforgalom – több is -, külkerületek, belterületek, Kossuth utca, rajta óra, az a szép óra, tökéletes hely a találkozóra, parkos részek, zöld területek, templomok, érsekség, Állatkert, Pannon Egyetem, Viadukt,itt ugrik a pannon puma, kérem, van itt minden, de erről inkább a nevezetesség fül alatt, ott lentebb, alatt.

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Pár héttel Rogán Antal harmadik esküvője előtt, 2020. november 20-án a miniszter új feleségének családja hatal...
Bővebben >>