|
|
|
Tweet |
|
|
|
Volt a múltban egy időszak, ami semmit nem adott, nem volt jó semmire az, amit akkor tettek, és igazából hogyha kicsit jobban megnézzük akár el is felejthetnénk: sötét korszak, de sütött a nap, rossz, de ehető ételek, kényelmetlen, de élhető élet. Olyan, mint most, csak más díszletekkel. Viszont emlékszem, mesélték, hogy régen volt valami, ami most nincs, és az nekem tetszett – most., akkor lehet hogy nem tetszett volna úgy, abban a formában -, és az az úttörő mozgalom – már a neve nem akármi, de nem ezt.
Első ránézésre – még nekem is – az úttörősdi minden volt, csak nem jó, idétlen ruhák, mozgalmi dalok, menetelés, úttörés, ezek nem hangzanak jól. Ám egyszer valahogy szóba jött, és azt mondák: jó volt, mert volt csoportszellem, a nagyobbak figyeltek a kicsikre, segítették, mindenfélét csináltunk közösen, voltak kötött és szabad programok, szóval jó volt, mert csökkentette a generációk, és alapvetően az emberek között levő szakadékot. Persze ez nem igaz, szétemlékezés az egész, de nekem tetszett, így, más által visszaemlékezve.
Elmúlt az idő, jött valami új, ahol ez nem volt, nincs meg, emlékszem, középiskolában – én – csak az osztálytársaimat ismertem, azt sem tudtam kik járnak alattam/felettem, nem volt csapatszellem, nem volt iskolai/évfolyami szintű összetartás, semmi sem volt, csak egy épület, ahova bementünk, majd kijöttünk, a kettő közötti időt meg próbáltuk túlélni. Ha voltak is programok, mi nem tudtunk róluk.
Nagyon enyhén és bátortalanul, de 2009 óta az Ipari Szakközépiskola és Gimnázium ezzel próbál szembe menni, ezzel a semmittevéses bejárással: projekt nap néven fut a program, ahol diákok körbeülnek egy témát és azzal foglalkoznak. A gimnáziumok nagy része próbálja alkalmazni ezt a módszert – projektnap, a németeknél ez megy ezerrel, csak náluk nagyobb idősávval: heteket is felölelő projektnapok -, az Ipariban eddig volt finn- és japán hét, tavaly a víz volt a központi téma, idén pedig az egészséget tűzték a vár ormára.
A szervezők külső segítséget is hívtak, a Lélektér Alapítvány a testmozgásos, önismereti tréninges programok mellett előadást tartottak a reklámpszichológiáról, egészségügyi problémákról valamit a kamaszkori nehézségekről. Dr. Mester Miklós nőgyógyász a fogamzásgátlásról beszélt, míg Kulcsár Attila volt terrorelhárító – érthetetlen mégis találó választás – az immunrendszerről - mint hadászati egység - tartott előadást.
A projektből a végzősök kimaradtak, révén van elég bajuk, ballagás, érettségi, egyéb, és a részvétel is előregisztrálással működött.
Szili Szabolcs
|
|
|
|